Tarquini elütötte a győzelemtől Norbit!
Michelisz 6., Wéber10.! Norbi két kört autózott az élen, majd Tarquini lazán letolta féktávról, Norbi füstölő kerekekkel kisodródott és elment mellette Dudukalo is, meg még sokan, hiszen annyira kisodródott, hogy alig tudta összeszedni az autót. Aztán Muller forgatta meg, ki is vágták mint Zidane-t a vébé döntőn. Wéber közben látványosan aprította hátulról a fogyatkozó mezőnyt, az eddigi legjobb futama volt.
Ezt a lelökést tanuljuk meg, hogy egy életre megjegyezzük mit csinál az öreg, aki büntethetetlen ezek szerint. Nyilvánvaló szabálytalanság után mosolyogva vehette át a díjat, komolyan mondom, űrszégyen, még akkor is ha minden tiszteletem az övé a karrierje miatt! Felháborító, hogy csak a nyolcadik körre írták ki, hogy vizsgálják, áhhh… az egész olyan bosszantó és vérforraló, hogy nem látunk a pipától! Ok, engedtessék meg némi elfogultság ezen alapon. Alighanem a szándékosságot nem tudták ráhúzni, mert egy leejtő végi féktávról volt szó, ahova már a mester is satufék és szitálás társaságában érkezett. Maradjunk abba, ha akarja, elkerüli. Véletlenül még nem tört ki háború.
Norbi kicsit bealudt a rajtnál, de csak kicsit, hajszállal de visszaverte Dudukalo és Tarquini támadását. Meleg volt a szitu, de nem reménytelen.
No, akkor a második kör: szóval úgy kell ilyen szabálytalanságot elkövetni, hogy szorosan rámész az előtted haladóra. Szinte összeértek. Előbb utóbb jön a féktáv. Ekkor az elől haladó nyom egy féket, a mögötte jövő nem nyom, és egyszerűen átlöki az előtte haladót a féktávon, vagyis képtelen bevenni a kanyart, te viszont az ütközéstől vesztesz annyi tempót, hogy nem baj, ha később fékeztél. Lelökte, ne szépítsük. Jó módszer, a Clark Ádám téren azért ezzel ne próbálkozzatok!
És akkor még hegyibe’ jön a jó öreg mészáros Yvan Muller is. A rendező vágja az on board kamerát, ami Muller hűtőjén van elhelyezve. Jön a kanyar, a kis halszem optikában Norbi hátsó kereke hatalmasnak tűnik, majd Muller nem fékez, vagy nem eleget, és ütközik Michelisszel. Norbi keresztbe állt, és az élmezőny elment mellette. Nem mondom, hogy nem omlottunk össze, mert de, közben nem volt még vége, újra csatába kellett menni, valahol a nyolcadik helyről, na, ezt a pillanatot képzeljétek el a versenyző szemszögéből.
Wéber ezalatt hátulról jött föl, segített néhány kieső is persze, de a legfontosabb, hogy bírta a tempót a küzdelmet. A középmezőnyben egy kiscsoportos házi BTCC bajnokság folyt, sorrenben Boardman, Wéber Macdowell szendvicsben. Macdowellt sem kellett félteni, ment az mindenhol, hogy Gabit elérje. Aztán megint egy tisztátalan előzés, most Wébert lökik le az ívről, de olyan kicsinek tűnik kívülről a csatt, hogy az ingerküszöböt el sem érte a stewartoknál. Nincs büntetés, tulajdonképpen megértem. Aztán nem is bírta sokáig, lesodródott az ívről, Wéber pedig „billentett egy hellót” és húzott is tovább.
Norbi még megpróbálta megelőzni az ötödik helyen autózó D’aste-t, de mind a ketten sokat vállaltak, Norbinak több sóder jutott, így nem tudott kijönni jól a kísérletből, maradt a hatodik hely.
Összegezve, bravúr volt minden kör. A pole pozícó, két kör az élen, majd a két szabálytalan sporttárs és az összeomlás, majd a feltámadás és a hatodik hely. Tudom, érzem, egyre erősebbek leszünk lelkileg is. Azt viszont senki nem fogja nekem megmagyarázni, hogy Tarquini miért csinálhat azt, amit csak akar ebben a mezőnyben? Ez, hogy van kedves versenybírók?
Muller bocsánatot kért, és az első futamban a leggyorsabb kört Michelisz Norbert futotta! Legyen már valami happy end!
A második futamban Norbi a 10. helyről rajtolt, Gabi pedig a végéről, szerelni kellett az autót, így kerültünk a legutolsó pozícióba. A rajt jól sikerült, és a bolyban, az első kanyar végén úgy tűnt, mintha Norbi a második helyen tudna fordulni. Ok, csalóka volt a kép, ugyanis a külső ívre került, így a mezőny egy része tömörödve, belső íven elé szuszakolódott, előbb ötödik, majd a tízedik helyre került megint. Monteiro nehezen adta meg magát, Bennanit viszont megugrotta bicepszből. Aztán Dudukalot megbüntették, Menu kapott egy defektet, és kialakult az újabb hatodik pozíció. Remek eredmény ez is!
Wéber a végéről vagy hatot is megakasztott a rajt után, de nehezen nyugodtak bele a fiúk, látványos előnyt nem sikerült kiautózni, öldöklő csata kezdődött, aztán egyszer csak egy megforgó autó a legnagyobb küzdelem közepén bepöccintette Gábort a sóderbe. Hát, most mondjam, vagy mutassam?
Ok, ez a túraautózás, jó reggelt! Ez benne van. Bennünk végképp. Ami ez után jött, az olyan dögunalom volt négy körön keresztül, mint a Moha és Páfrány lassítva a Minimaxon két Transzformer közöztt. Senkinek esélye sem volt az előzésre, mégis az utolsó körre mindent feltettek, akik éreztek lehetőséget, de ezek is csak próbálkozások maradtak. A mókához tartozik, hogy Tarquininek nem volt elég, hogy Norbit lezúzta az első futamon, most Mullert ütötte meg, érdekes, nem merte megelőzni. Lefékezett, visszaengedte a keresztbe autózó nagy kékséget, majd békében befutottak. Muller még korábban ugrott egy indiánfejest csapattársa Huff hátuljába és ekkor tényleg nem tudtam eldönteni, hogy a hentes üzletemet, melyikük arcával promótálnám!
Hát, így zárult ez a hétvége, ami az egyik legnagyobb sikerünket hozta, plusz súllyal, olyan mezőnyben, ahol mindenki egyszerre tanulta a pályát. Nincs szégyenkezni valónk. Wéber nagyot fejlődött, apránkén meg fog jönni az önbizalom és a tempó is. Értékes pont hegyeket szereztünk, fantasztikus szurkolók előtt! Nagyon köszönjük! Nem kérdés nyomnunk kell tovább, jön a Hungaroring, számunkra és sokak számára az év egyik legfontosabb momentuma. Fantasztikus volt itt a Szlovákiaringen, remekül éreztük magunkat, jó érezni egy másik pályát ilyen közel magunkhoz, ahol a magyar nyelv alap!
Hajrá a Hungaroringen!
Forrás: Zengőmotorsport.hu
