Azt eddig is tudtuk, hogy a legrosszabb az, ha nem mi, hanem az autó a főszereplő. Nem volt semmi problémája, végig érezhető volt, hogy ütőképes a technika. Az első mért körünk feléig jutottunk, már ott világos volt, hogy harmadik idő lehet, amikor szegény O’Young annyira nekikönnyült a korlátnak, hogy a BMW minden alkatrésze hoppon maradt. Inkább koppon. Porrá tört. Nem is porrá, DNS-eire szakad. Nem daru kellett hozzá hanem porszívó, vagy egy dömper, meg egy lapát. Szerencsére a versenyző jól van, bár képen ember nem látta mi történt, egyik kamerának sem volt meg. Talán jobb is. Laza húsz percig állt a mutatvány a baleset miatt, azt hittük, a marrákesi rescue csapat haknizik itt is, de nem, ez tényleg nagyot szólt.
Szinte lehűltek az autók, de újra a pályán voltunk és minden pont új folytatódott mint előtte. Ki sem kellett mennünk, egy pillanatig nem volt veszélyben a Q2. A negyedik helyen zártunk, Muller és a két gyári Honda követelt nagyobb tiszteletet, de boldogan vigyorogtunk a fordulás előtt mint a tök.
A Q2-ben a gyorskörön, egy három tizedes hibácska nyomán a harmadik helyre billent Michelisz, és onnan el sem mozdult, igaz ez a pár kör talán két próbálkozásra jó, a gumi meg egyre. Az első futamon a harmadik helyről, a másodikon a nyolcadikról indulhatunk. Ez is szép lesz, a mester elől…
Kicsit fellélegeztünk, mert ugyan csak pár kört csináltunk, de végre nem volt de! Úgy volt jó, ahogy volt! Akkor mostan a futamot is tessék kiadni kedves Kocsi-szan, no megállás, no lángolás, no köhögés. Végig kell csinálnod, vissza kell, hogy add a hitünket, mert már nagyon el voltunk keskenyedve.
Eddig jól nyomod, és te is Norbi! Emberek, újra a top háromban vagyunk, de régen volt!
Forrás: Zengő Motorsport